Szerelmes Shakespeare
vígjáték
Szereposztás
-
Will
-
Viola
- Tompos Kátya
- Petrik Andrea
-
Királynő
-
Wessex
- Pál András
- Debreczeny Csaba
-
Marlowe
- Adorjáni Bálint
- Zöld Csaba
-
Henslowe
-
Ned / Mercutio
-
Burbage
-
Dajka
-
Fennyman
-
Tilney
-
Webster
-
Ralph / Dajka
-
Sam / Júlia
- Gábor Márkó
- Koroknai Sándor
-
Sir Robert
-
Wabash
-
Lambert / Tybalt / Peter
- Juhász Levente
- Fejszés Attila
-
Adam / Valentine / Benvolio
-
Frees / Capuletné / Csónakos
- Mező Zoltán
- Ömböli Pál
-
Quickly Asszony / Sír Robert neje
-
Kate
-
Molly
-
Valamint
- Babik-Kovács Péter, Berényi Dávid, Hompok Tamás, Jencski Zoltán, Kiss Ernő Zsolt, Krizsai Dávid, Miskovics Róbert, Nagy Eszter Kata, Nagy Attila, Németh Ádám, Sánta-Széphalmi Júlia, Tatos Linda, Veress Zsuzsanna, Zaka Tamás, Zsitva Réka
-
Énekegyüttes
- Batka Dániel, Bárány Péter, Borbély Richárd, Czuczor Dávid, Fellegi Lénárd, Pirgel Dávid, Vadász Gábor, Vatamány Atanáz
Alkotók
-
Díszlettervező
- Rózsa István
-
Jelmeztervező
- Rományi Nóra
-
Zeneszerző
- Gulyás Levente
-
Koreográfus
-
Animáció
- Vízvárdi András
-
Színpadi vívás, verekedés
- Gyöngyösi Tamás
-
Szcenikus
-
Világítástervező
- Madarász János
-
Hangmérnök
- Ditzmann Tamás
- Kálmán Sándor
-
Koreográfus-asszisztens
- Molnár Ferenc
- Tatos Linda
-
Korrepetitor
-
A rendező munkatársa
-
Játékmester
-
Rendező
Színlap
MARC NORMAN & TOM STOPPARD
forgatókönyve alapján színpadra alkalmazta LEE HALL
Fordította: Szabó T. Anna
A Romeo és Júlia részleteit fordította: Mészöly Dezső
A színdarab ősbemutatója a West End-en a Disney Theatrical Productions & Sonia Friedman Productions közös produkciójában történt rendezte Declan Donnellan, a díszlettervező Nick Ormerod volt, az előadás zenéjét Paddy Cuneen szerezte.
A színdarabot Magyarországon a Theatrum Mundi Ügynökség képviseli.
Információk
1593-at írunk. Shakespeare ifjú szerzőként a megrendelők szabta határidők és halmozódó adósságok fogságában kétségbeesetten kutatja ihletének hiányzó forrását. Alkotói válságára váratlan véletlen segítségével lel megoldást. Romeo és Ethel, a kalóz lánya című, vígjátéknak induló darabjához kényszer szülte meghallgatásra kerül sor, ahol csupa alkalmatlan, önjelölt művész tűnik fel – Thomas Kent kivételével. A férfiruha álcája mögött azonban Lady Viola de Lesseps rejtőzködik. Shakespeare álruhájában is rokonszenvet érez iránta, miután pedig Viola titkára fény derül, a hölgyben szerelmére és múzsájára talál. Zavaros és szenvedélyes események sora következik, hisz Shakespeare házas, Viola elrendezett házasság előtt áll, mindenesetre a Királynő elégedett és megszületik a Romeo és Júlia…