Kurázsi mama
dráma
Szereposztás
-
Kurázsi mama
- Psota Irén
-
Eilif
- Papp János
-
Stüsszi
- Kalocsay Miklós
-
Kata
- Nagy Anna
-
Szakács
- Horesnyi László
-
Tábori pap
- Márkus László
-
Yvette
-
Verbuváló
- Garics János
-
I. őrmester
- Szénási Ernő
-
Zsoldosvezér
- Árva János
-
Raktáros
- Vándor József
-
II. őrmester
- Bay Gyula
-
Bekötöttszemű
- Kis Endre
-
Óbester
- Nagy Béla
-
Énekhang
- Kútvölgyi Erzsébet
-
Írnok
- Fillár István
-
Idős katona
- Bakay Lajos
-
Zászlós
- Cs. Németh Lajos
-
I. katona
- Deák B. Ferenc
-
II. katona
- Kóricza Miklós
-
A katona
- Kis Endre
-
Örge paraszt
- Maróti Gábor
-
Felesége
- Pádua Ildikó
-
Fiatal paraszt / Énekes katona
- Tímár Béla
-
Öregasszony
- Medgyesi Juci
-
Fia
- Maróti Gábor
-
Parasztasszony
- Lóth Ila
-
Férja
- Gaál János
Alkotók
-
Díszlet
- Szinte Gábor
-
Jelmez
- Mialkovszky Erzsébet
-
Világítás
- Götz Béla
-
Zeneszerző
- Petrovics Emil
-
Segédrendező
- Turán Róbert
-
Rendező
- Ádám Ottó
Színlap
Szerző: BERTOLT BRECHT
Zenéjét szerezte: PAUL DESSAU
Fordította: Nemes Nagy Ágnes
A bemutató helyszíne: Madách Színház
© Fotó: MTI/Keleti Éva
Információk
Részlet egy 1973. április 18-án sugárzott, Vámos Lászlóval készített tv-interjúból:
"Bertolt Brecht, a Kurázsi mama rendezői példányában azt kívánja a rendezőtől, úgy állítsa színpadra ezt a darabját, hogy a végén a közönség elidegenedve Kurázsi mamától távozzék. A Madách Színház előadása végén azt tapasztaljuk, hogy a közönség megrendüléssel hagyja el a nézőteret. A darabot Vámos László rendezte, mi az ő véleménye erről: "Brecht halála után néhány évvel azt hiszem, hogy eljött az ideje annak, hogy elszakadjunk a teóriáktól, amelyeket Brecht néhány évtizeddel ezelőtt, az akkori társadalmi körülményeknek megfelelően teremtette a maga és a színházi világ számára, és a darabok önálló életet kezdjenek élni, tehát elkezdjük olvasni úgy a darabokat, mint hogyha nem ismernénk Brecht elméleti írásait. A Kurázsi mamában egy olyan asszonyról van szó, aki a 30 éves háború alatti markotányosnő, a gyermekeit át akarja menteni a háborún, ez a fő célja, s közben meg akar gazdagodni, illetve gyermekeinek pénzt akar csinálni a háborúból. Ezt a jóindulatú, anyagilag érthető jóindulatú törekvést azonban rosszul, harácsoló kispolgári módon csinálja. Vétkes, de nem bűnös. Elveszti mind a három gyermekét, és amikor a harmadikat is lelövik, és egyedül marad, akkor lerongyolódva, elszegényedve, egyedül kell húznia tovább a kocsit, az egyetlen megmaradt cók-mókját ebből a háborúból, és a menetelő katonák után ő jajongva kiált- vigyetek magatokkal. Ez az utolsó gesztusa. Ezt lehetetlen elidegenedve nézni."
© Az Archívum előadásainál olvasható szövegeket Springer Márta dramaturg válogatta és szerkesztette.