Három nővér
dráma
Szereposztás
-
Andrej
- Sztankay István
-
Olga
-
Mása
- Almási Éva
-
Irina
- Piros Ildikó
-
Natasa
- Schütz Ila
-
Versinyin
- Huszti Péter
-
Tuzenbach
- Tímár Béla
-
Csebutkin
- Mensáros László
- Némethy Ferenc
-
Kuligin
- Márkus László
-
Szaljonij
-
Rode
- Kalocsay Miklós
-
Fedotyik
- Gyabronka József
-
Dajka
- Kelemen Éva
Alkotók
-
Díszlettervező
- Szinte Gábor
-
Jelmeztervező
- Mialkovszky Erzsébet
-
Segédrendező
- Farkas Ferenc
-
Rendező
- Ádám Ottó
Színlap
Szerző: CSEHOV
Fordította: Kosztolányi Dezső
A bemutató helyszíne: Madách Színház
© Fotó: MTI / Danis Barna
Információk
Részlet a Film- Színház - Muzsika 1979. decemberi számában megjelent írásból - A Három nővér próbáján a Madách Színházban
"(A próba a színész és a rendező számára kemény munka, amelynek hangulata soha nem azonos a kész előadással.) Október 15. Délelőtt 10 óra körül még jönnek a színészek a Madách Színház színpadára. Sietve Tímár Béla. Lassan, sétálva Huszti Péter. Kell még a séta a hosszú betegség után. (A portás néni aggódva figyelmezteti az óvatosságra. Ma is, mint valószínűleg mindennap, és nemcsak ő. ) A színpadon a rendező, Ádám Ottó és néhány színész vitatkozik, beszélget az előző esti tévéműsorról és operabemutatóról, mintegy szellemi bemelegítésként. Azután elkezdődik a próba. A rendező csak akkor szól közbe, ha maguk a színészek állnak meg valami miatt. Almási Éva (Mása). Bejön és sugárzik a színpad. A szöveggel teljesen készen van, csak gesztusaival, színpadi helyével kell törődnie. - ("Különböző helyzeteket próbálok ki, mert a végleteket keresem. Csak akkor tudunk sajnálni valakit, ha nem teheti meg azt, amire pedig képes lenne, mert a körülmények megakadályozzák. Ez mindig tragikus. Másának is ez a tragédiája.")
Október 16. Első felvonás. Olga nagymonológjával kezdődik. Bencze Ilona precíznek, kidolgozottnak látszik. Ahányszor kell, annyiszor képes egyformán végigcsinálni a jelenetet. ("Amikor elolvastam a darabot, hallottam magamban, hogy milyen lesz. És most abban a periódusban vagyok, hogy megszólalok, és nem értem, kié ez az idegen hang, miért így beszél, amikor én ezt nem így akarom mondani. Akkor lesz jó, amikor ugyanúgy szól, ahogyan belül hallom. Van, akinek ez már sikerül, és amikor ezt megérzem, az nagyon sokat segít. Hozzá tudok kapcsolódni.")
[..]Piros Ildikó nagyjelenete. Fiatal és szép, mégis reménytelen és megtört. Feladta, nem bírja tovább, férjhez megy a báróhoz, bár nem szereti, csak hogy elkerülhessen innen. Arcán valódi könnyek csorognak. ("Vannak nehéz részek, amiktől szinte félek. De ha egyszer megtalálom a hangot, az beépül a szövegbe, nem változik. Az a fontos, hogy a nézőből mindig azt a hatást váltsa ki Irina, amit én akarok.")
[...]A rendező, Ádám Ottó szerint: "Minden társulat, minden színház életében elkövetkezik az a pillanat, amikor találkoznia kell Csehovval. A Madách Színház most van abban a helyzetben, hogy a Három nővért színre vigye. Ez a társulat adottságaiból következik: hogyan lehet kiosztani a szerepeket. A próba olyan, minta a társasjáték: le kell ülni a földre törökülésben, körberakni a kockákat és építeni. Amikor többször megállunk, az nemcsak azért van, hogy ki hol mondja valamelyik mondatát, hanem azért is, hogy hogyan mondja. Ilyenkor egy-egy helyzetben időnként kigyullad a fény, fölizzik a hangulat. És amikor az egész előadást ez a fény, ez az izzás fogja jellemezni, akkor leszünk készen." Ránki Júlia
© Az Archívum előadásainál olvasható szövegeket Springer Márta dramaturg válogatta és szerkesztette.