Csillag a máglyán

dráma
Csillag a máglyán

Szereposztás

  • Kálvin János

    • Sztankay István

  • Szervét Mihály

    • Huszti Péter

  • Ory főinkvizítor

    • Mensáros László

  • Hitnyomozó

    • Haumann Péter

  • Fárel

    • Szénási Ernő

  • De la Fontaine

    • Horesnyi László

  • De la Court

    • Bodor Tibor

  • Arzellier

    • Ujlaky László

  • Idelette

    • Káldi Nóra

  • Veronika

    • Csűrös Karola

  • Perrin

    • Papp János

  • La Forge

    • Fillár István

  • Darlot szindikus

    • Deák B. Ferenc

  • Rendőrfőnök

    • Gáti Oszkár

  • Antal

  • Asszony

    • Menszátor Magdolna

  • Polgár

    • Bányai János

  • I. Poroszló

    • Bakay Lajos

  • II. Poroszló

    • Victor Gedeon

Alkotók

  • Díszletervező

    • Szinte Gábor

  • Jelmeztervező

    • Mialkovszky Erzsébet

  • Segédrendező

    • Turán Róbert

  • Rendező

    • Ádám Ottó


Szerző: SÜTŐ ANDRÁS

Dráma 3 felvonásban

A bemutató helyszíne: Madách Színház

© Fotó: MTI / Keleti Éva

Az előadás hossza: Műfaj: dráma Premier: 1975. december 12.

Sütő András: A Kálvin-Szervét dráma születése (Megjelent a Kortárs 1976. évi számában)

A Kálvin-Szervét drámának első, gyermekrajzolatú vázlatát a nagyenyedi Bethlen Kollégium tanítójelöltjeként készítettem 1943 nyarán Pusztakamaráson, esős napokon főleg, a mezei munka szüneteiben. Tizenhat éves voltam akkor, abban a korban tehát, midőn az ember a lepényevés avagy a puszta látványszerzés reményével akármifajta csődület hangjára szívesen tapostatja és rúgatja bokán magát a becsvágy karjai közt.A kollégium igazgatóságának nyári vakációra meghirdetett irodalmi versenytémája volt Kálvin élete és munkássága is. Már nem tudnám megmondani, miért választottam éppen őt az írás próbatételeként. Talán a hányatott sorsú és nehéz próbáknak alávetett férfiú küzdelme vonzott; a közéletbe kényszerült magány a cselekvés szorításában. Véle foglalkozva ragadta meg a képzeletemet a minden koroktól toleranciát könyörgő, szerencsétlen Szervét Mihály sorsa. Olvasgatás közben a genfi Champel mezején az ő lassú tüzű máglyája körül kezdtem lábatlankodni, belebonyolódván azután csacska módon a négyszáz esztendős kultúrhistóriai vitába. Gondolhattam volna pedig, hogy az ügyben, melyről könyvtárakat írtak össze, senki sem lesz kíváncsi az én szomorú fejcsóválásomra. De csak írtam-körmölgettem a híres genfi pör megrendítő történetét.Úgy emlékszem, a dolgozatot el is küldtem végül. Sorsát végül szem elől tévesztettem. Visszhangtalanságából ítélve minden bizonnyal a bíráló bizottság különleges fejcsóválási díját nyertem el vele.

Részlet a Kritika 1976. januári számában megjelent írásból:

"Magával ragadó, elbűvölő színházi este. Azok közé az alkalmak közé tartozik, amelyeket valószínűleg sokáig nem fogunk elfelejteni. Mert ritka találkozásnak vagyunk a tanúi: nem jelentéktelen szövegre épülő színházi teljesítménynek tapsolunk, s nem érdekes írói szövegnek, mely a hézagos megvalósításon is átüt és elismerést kér, hanem író és színházi szöveg és játék, írói látomás és színpadi megvalósítás ritka szerencsés, örvendetes találkozásának. [...] Mert a színházi este nem jöhetett volna létre e nagyszerű alkotás nélkül; de e darab gazdag szépségét sem lennénk képesek oly elragadtatottan felismerni, ha a Madách Színház nem állna szolgálatában. S itt különös szerepe van megint a rendezőnek, Ádám Ottónak. Talán erdélyi származása, talán az íróval való generációs azonossága, talán a művészi alkat rokonsága, talán mindez s ki tudja, mi más még együtt tette - de ez a rendezése megint epochális alkotás a mai magyar színpadon. Elsősorban azért, mert nem ő akar szerepelni, hanem az írót s az írói mondanivalót akarja maximális kibontakozáshoz juttatni; mert a művészi alázat révén tud művészileg felmagasztalódni.[...]" Nagy Péter

© Az Archívum előadásainál olvasható szövegeket Springer Márta dramaturg válogatta és szerkesztette.