Instrukció

Mint végzős rendezőhallató, Ádám Ottó mellett voltam rendezőasszisztens. 

Shaw Pygmalion-ját próbáltuk. Sulyok Mária, Márkus László, Haumann, Psota, - és Huszti a főszerepben. 

Ottó in floribus, csillogó kedvvel, a remek tehetségű színészek társaságát élvezve, jókedvűen próbált. 

Egyszer csak gondolt egy játékosat, kicsit, hogy szórakoztasson, kicsit, hogy tanítson engem, ha már ott ülök mellette – és bemutatott nekem egy kis rendezői cselt. 

Huszti és a mamáját játszó Sulyok Mária páros jelenetét próbáltuk. Ottó odasúgta nekem Huszti egy mondatánál, hogy itt Husztinak fel kellene állnia. És figyelje meg, mondta, hogy ennél a mondatnál holnap Huszti fel is fog állni. 

Nem szólt semmit Husztihoz, de Sulyoknak mondott valami apró, mellékes dolgot, valami kellékről, amit egyszerűbb lenne jobb kézzel visszatenni a helyére (talán egy kis locsolókanna volt, amivel Sulyok a szobanövényt locsolgatta.) Ettől Sulyok helyzete kissé megváltozott, kissé elfordult Husztitól. 

Másnap a próbán, ugyanennél a résznél Huszti azt kérte Ottótól, hogy fel szeretne állni, mert sokkal jobban esne neki az itt következő mondat, ha felállva, egy lépést tehetne a mamája felé, hogy annak pillantását így könnyebben magára irányíthassa. Ottó azt mondta, hogy nem bánja, ha így jobban érzi magát. 

És cinkosan rám mosolygott.