Színházunk
Galéria - Történet - Műszaki paraméterek - Kapcsolat

A Madách Színház épülete

1908 őszén a napilapok az alábbi eseményről tudósítottak: új Royal Orfeum épül a főváros szívében, az Erzsébet krt. 31. szám alatt és a vele kapcsolatos Hársfa utcai nagy épülettömb területén. Az építkezés Gaál Bertalan építész tervei alapján zajlott, Keleti Hermann és Fodor Oszkár megbízásából. A megnyitóra október 1-én került sor. A Royal Orfeum az akkori legmodernebb színháztechnikai berendezésekkel büszkélkedhetett, nézőtere 789 fő számára nyújtott szórakozási lehetőséget, és egy télikert is gazdagította az elegáns miliőt.A Royal Orfeum az évtizedek alatt a főváros kiemelkedő varieté színházzá nőtte ki magát, sok nagyszerű művészt indított el a pályán, de világsztárok is felléptek színpadán, így például Josephine Bakert is itt ünnepelhette a közönség.

1933-ban Royal Revüszínház lett az intézmény neve, s ugyanebben az évben Gyarmathy Miklós vezetésével átépítési munkálatokat végeztek az épületen. 1945-ig több ízben módosították a színház nevét, de a lényeg mit sem változott: neves művészek, alkotók, népszerű műsor és nagy sikerek. 1951-ben Fővárosi Víg Színházra keresztelték a varietét, amely ekkor már főleg nagyoperetteket és zenés vígjátékokat tűzött műsorára. Két év múlva azonban határozat született az egykor tündöklő épület lebontásáról, mivel az már nem felelt a kor követelményeinek. Helyére egy új színházépületet álmodtak.

Nyolc éven keresztül zajlott az építkezés Kaufmann Oszkár tervei alapján. Az elsősorban Németországban alkotó építész leghíresebb munkái között van a berlini Hebbel-színház, a Volksbühne, valamint a Tel-Avivban található Habima Színház. Kaufmann Oszkár a második világháborút követően Budapesten élt, ekkor készítette el a Madách Színház terveit, melynek megépülését azonban már nem láthatta. Az építkezést Mináry Pál és Fábry Ottó mérnökök kiegészítő tervei alapján fejezték be.

A négyemeletes épület újra a legkorszerűbb technikát, a legmodernebb körülményeket tudhatta magáénak. A nézőket tágas terek, elegáns enteriőr – ruskicai és kínai márvány, velencei mozaik, bulgáriai garbó berakások, diófaburkolat és bársonyfotelek, illetve egy 903 fő befogadására alkalmas légkondicionált nézőtér fogadta. A 19 méter széles színpad része volt a forgószínpad, négy 12 méter mély süllyedő, és a négyemeletnyi magasságban található zsinórpadlás. Az épület homlokzatát eltérő nagyságú, 30 mm vastag kőzetlapok burkolták, jellegzetes arculatát Kerényi György, Somogyi József és Kovács József szoborcsoportja adta.

Az új körúti épületet a Madách Színház társulata foglalhatta el. A társulat 1919-ben kezdődő története során egy évig a Zeneakadémia színháztermeiben játszott, majd sok évvel később, 1940-től a mozinak épült Madách tér 6. szám alatti épületet vehette birtokba, míg végül 1951-ben a mai Magyar Színház Hevesi Sándor téri épületében nagyszínházi körülmények közé került. Végleges otthonába 1961 tavaszán költözhetett be a társulat. A nyitó előadás március 24-én Brecht Kaukázusi krétakör című drámája volt, Ádám Ottó rendezésében, Psota Irénnel, Pécsi Sándorral, Gábor Miklóssal és Váradi Hédivel a főszerepben.

Kaufmann Oszkár színházépülete hosszú évtizedekig a legnagyszerűbb játszóhelyek egyike volt, azonban a kor színpadtechnikai, műszaki és művészi követelményeinek a ’90-es években már egyre kevésbé felelt meg, így a Madách Színház épülete 1998-99-ben teljes felújításon esett át Kerényi Imre művészeti vezetésével.

A lezajlott rekonstrukció óta a Madách Színház három helyszínen tart előadásokat: a Nagyszínpadon, a Stúdiószínpadon és a Tolnay Szalonban.

A Nagyszínpad korszerű, minden igényt kielégítő technikai felszereltséggel rendelkezik. Klimatizált nézőterén - a földszinten, erkélyen és az emeleten -, összesen 804 fő foglalhat helyet. Közönségforgalmi terei, amelyek Kárpát-medencei, dalmáciai és észak-olasz mintájukkal enyhén mediterrán hangulatot idéznek, tágasak és komfortosak. A falakat Horesnyi Balázs díszlettervező tervei alapján készült művészi kivitelű díszfestés borítja. A nézőtér mennyezetét Götz Béla díszlettervező által megálmodott freskó díszíti, melyen a commedia dell’arte álarcos figurái szállnak a felhős égen át egy álomszínház felé és fölé.

A Madách Stúdió 160 fő befogadására alkalmas, saját világítási és hangberendezéssel rendelkezik, nézőtere előadásonként változtatható.

A Tolnay Szalon a Nagyszínpad közönségfogadó tereihez szorosan csatlakozik, két egymásba nyíló helyiségből áll. Nevét az 1998-ban elhunyt művésznő emlékére kapta. Kisebbik termében rendszeresen képzőművészeti kiállítás kerül megrendezésre, nézőterén 100 fő számára biztosított a hely.

Az a Madách Színház, amely 1961-ben a körútra költözött, sok változást, sokfajta korszakot megélt, megélhetett. A nagy korszakváltások sokszor hoznak magukkal gyökeres változásokat, néha szinte egyetlen pillanat elegendő, máskor egy lassabb, hosszabb, természetesen érlelődő folyamat eredményei. Színházi korszakokat általában nagy színházi egyéniségek teremtenek, egy vagy több színész vagy rendező – de anélkül, hogy elhatároznák, hogy egy korszakot építenek. Ezeket inkább utólag azonosítja így a közönség vagy a szakma. Az alkotókból áradó teremtő energia, forradalmi, újszerű vagy váratlan megközelítések hozzák a változást.

A Madách Színházban most is „korszak” van. A zenés színház felemelkedésének és sikerének korszaka. A változás 1983-ban kezdődött a Macskákkal, amelynek évtizedek óta tartó sikerszériája biztos alapokat nyújtott a következő meghatározó lépéshez: Az Operaház Fantomja legendás, 2003-as bemutatójához. Mindkét előadás rendezője Szirtes Tamás volt, akit 2004-ben a Madách Színház igazgatójává választottak. Irányításával a Madách Színház elindult azon az úton, amely eredményeképpen mára kiemelkedő színvonalú, sikeres zenés színházzá válhatott. Világhírű musicalek sorakoznak a műsorában, amelyek rendszerint nagy blokkokban, ún. en suite játszási rend szerint kerülnek színpadra, és egy-egy előadás évekig is műsoron marad. A színház alapvető törekvése, hogy a néző ugyanazt az élményt kapja akár 10 év elteltével is, mint a premieren. Ez a fajta produkciós struktúra és szemlélet újabb kihívások elé állította nemcsak a társulatot és az alkotókat, hanem az épületet is. A musicalek nagyszabású látványvilága, a „színpadi varázslat” műszaki, technikai, infrastrukturális igénye mind nagyobb, így folyamatosak a fejlesztési, átalakítási beruházások, a legkorszerűbb színpadtechnikai, világítási és hangtechnikai berendezések, Led-falak, és különféle digitális eszközök sokasága biztosítja a háttérben az előadások sikerét.

Műszaki paraméterek

Nagyszínpad

Főszínpad

  • 13 m átmérőjű dobforgó
    • a forgószínpadban 3 darab 2x6 méteres süllyedővel
    • 1 darab 1x3 méteres emelő
    • 1 darab 1x3 méteres nyílás
    • 10 darab 1x1 méteres nyílás
  • mobil személyemelő
  • 6 sorban összesen 18 darab főszínpadi ponthúzó
  • 6 darab gépi díszlethúzó
  • 24 darab kézi díszlethúzó
  • Világítási híd portál nyílás mögött
  • 1 darab mélységben mozgatható kétszintes világítás tartó
  • 1 darab világítás tartó hátsószínpadon
  • Előfüggöny, cortina portálnyílás mögött

Előszínpad

  • Manuálisan nyitható zenekari árok
  • Személyemelő
  • Előszínpadi görög függöny
  • 9 darab előszínpadi ponthúzó
  • 1 darab előszínpadi világítás tartó
  • LED feliratozó

A színpad 12 tonnás teherautóval megközelíthető a színpadszinten.

Stúdiószínpad

Méret: 14m x 16m Black box, a hasznos belmagasság 4,9 méter.

Mennyezet alatt csőraszter.

Mobil nézőtér, maximum 160 fővel építhető.

Kapcsolat

Zártkörű előadások / rendezvények: